The Lazarean Penguin

i

Genre: installation
Date: 2011
Size: ~ 200 x 150 x 240 cm
Materials: wood, plastic, iron
Location: Lazarea, Romania
Photo: Alvaro Verduzco, Joseph Tasnadi

THE LAZAREAN PENGUIN

 

„A stochastic or random process can be defined as a collection of random variables that is indexed by some mathematical set, meaning that each random variable of the stochastic process is uniquely associated with an element in the set.” (Wikipedia)

In the case of the penguin, the direction of the first lumber was taken randomly. The second one is connected at only one point to the first. In this sense, the first lumber delimits the probability of the second one but not its direction which is still randomly determined. As lumbers pile up and the probability of contact accrues, the pieces pointing to infinite directions connect at more and more touchpoints.

The process can be continued indefinitely. The only limit is the number of lumbers available. Due to the multi-directional connections the result is a virtually unbreakable structure.

This sculpture is a penguin-shaped section cut out of such (infinite) structure or the result of this (potentially infinite) process ceased at the point when it just formed a penguin.

There is a common trait of every representation of the Garden of Eden, i.e., they include no penguin. Never ever. Besides, the pictures of Noah’s Ark feature it neither. In the Paradise, I only see rabbits, bichons, wolves – but nowhere a penguin. As if penguins were not created by God.

Paradise sucks, if you ask me.

 

******************************************************************************************************************************

 

A SZÁRHEGYI FAPINGVIN

 

„Sztochasztikus: véletlen, véletlenszerű, random. A sztochasztikus kapcsolat átmenet a függvényszerű kapcsolat és a teljes függetlenség között; az egyik ismérv szerinti hovatartozás a másik ismérv szerinti hovatartozás valószínűségét határozza meg.” (Wikipédia)

A pingvin esetében az első léc iránya véletlenszerűen lett felvéve. A második csak egy ponton kapcsolódik az elsőhöz. Ilyen értelemben az első léc meghatározza a második valószínűségét, de irányát nem, mert a második iránya is véletlenszerű. Ahogy a lécek száma gyarapodik, a véletlen irányokba haladó elemek egyre több ponton (és nagyobb valószínűséggel) fognak kapcsolódni a többi irányhoz.

A folyamat elvileg a végtelenségig folytatható. Ezt csakis a rendelkezésre álló lécek száma korlátozhatja. A folyamat eredménye –
a sokirányú kapcsolódás révén – egy elvileg törhetetlen struktúra.

A szobor egy ilyen (végtelen) struktúrából kivágott pingvin formájú alakazat vagy egy (végtelenségig folytatható) processzus – pingvin formájánál abbahagyott állapota.

Ami az Édenkert ábrázolásokban közös, az az, hogy nincs rajtuk pingvin. Sosem. Egyébként a Noé bárkáját megjelenítő képeken sincs. A Paradicsomban jelen volt a nyúl, a pincsikutya, a farkas, de sehol sem látom a pingvint. Mintha a pingvin nem Isten teremtménye lenne.

A kurva Édenbe!

[ / ]